D.A.S. Jogszerviz

2010. július 29-én Európa első számú jogvédő szervezetének jogászai országos fórumsorozatot indítanak hazánkban. A következő időszakban ellátogatnak az árvíz által sújtott térségekbe, hogy a károsultakat jogi tanácsadással, információkkal segítsék. A kezdeményezés első állomása az egyik leginkább érintett terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol három településre látogatnak el.

Minél többet közlekedünk gépjárművel az ország útjain, annál nagyobb esély van arra, hogy rendőri ellenőrzés alá vonnak bennünket. Egy ilyen ellenőrzés legtöbbször büntetés nélkül végződik, de előfordulhat, hogy komoly bírság születik. Ha később a határozatot támadni akarjuk, nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a helyszínen milyen tényállás került rögzítésre. Ezért nem árt tudni, hogy milyen jogok illetnek meg bennünket a helyszíni vizsgálat során.

Nemzetközi fuvarozás és külföldi utazás során felmerül bennünk a kérdés: mely országokba kell Nemzetközi Zöldkártyát kiváltani? Amennyiben szükség van Nemzetközi Zöldkártyára az általunk választott országban, elintézhetjük mindezt a határon is? Nézzük hát, mi is az a Nemzetközi Zöldkártya és, hogy mire szolgál! A nemzetközi autós idegenforgalom fellendülése következtében már a II. világháború előtt felmerült a kérdés, hogyan lehetne kiterjeszteni külföldre is a felelősségbiztosítási garanciát.

Tengelytúlsúly: A fuvarozásban mindennapi problémát jelent a tengelytúlsúlyos járművek miatt kiszabott óriási méretű bírságok megfizetése. A szabályok rendkívül szigorúak, bár sok esetben nem a bírság fizetésére kötelezett felelős a túlsúly miatt. A túlsúllyal kapcsolatos rendelkezéseket számos jogszabály tartalmazza, ezért érdemes a teljes jogi szabályozást egységes formában megvizsgálni.

2010. január 1-től van érvényben Szlovákiában az új elektronikus útdíjfizetési rendszer, melynek következtében meghatározott útszakaszok (kijelölt autópálya-szakaszok, gyorsforgalmi utak és a kiválasztott I. osztályú utak) díjkötelessé váltak, azokra útdíjat kell fizetni. Az útdíjfizetési kötelezettség kiterjed minden 3,5 tonna feletti össztömegű gépjárműre vagy 3,5 tonna össztömeget meghaladó, áruszállításra használatos járműszerelvényre.

Gyakran éri kellemetlen meglepetés ügyfeleinket, akik valamelyik német hatóságtól kapnak hivatalos küldeményt. Előfordulhat ugyanis, hogy a küldemény esetén egy határozatról van szó, amellyel szemben jogorvoslattal élnének, erre azonban már nincs lehetőség, mert a jogorvoslati határidő már akkor lejárt, amikor a küldeményt ügyfeleink átvették. Hogy lehet ez? Mit lehet tenni ilyen esetben?

A munkaviszony két lényegi elemen alapul. A munkáltató a munkavállalóval valósítja meg gazdálkodó tevékenységét, a dolgozó pedig munkabéréért végzi feladatait. A jelen gazdasági helyzetben egyre több cég kényszerül arra, hogy a csökkenő bevételek mellett költségeit is csökkentse. Sajnos a bérből és fizetésből élők köre a leginkább kiszolgáltatott, bérét ígérgetésekkel vagy fenyegetésekkel a legkönnyebb megvonni vagy csökkenteni.

Egyre gyakrabban alkalmazott megoldás, hogy a munkáltatók műholdas helymeghatározó készülékkel (a továbbiakban: GPS) követik nyomon elsősorban céges autóik mozgását. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon jogszerű-e a munkáltató részéről az ilyen típusú adatlekérdezés, másképpen „nyomon követés”. A témával az adatvédelmi biztos több állásfoglalás keretében foglalkozott és törekedett a válaszok megadására.

A külföldre történő fuvarozás során érdemes figyelemmel lenni és felkészülni az egyes országokban érvényben lévő eltérő szabályokra, és sajátosságokra. Bár az Európai Unió rendeleteivel, irányelveivel a szerteágazó szabályok egységesítésre törekszik, némi mozgásteret azonban enged az egyes országok jogalkotóinak arra, hogy országikra nézve saját maguk szabályozzanak egyes kérdéseket.

A munkajogban a munkavállaló enyhébb szabályok szerint felelős az általa okozott károkért, mint az általános kártérítés. A munkaviszonyban dolgozó fuvarosok kártérítési felelőssége azonban túlmutat ezeken a szabályokon, a megfelelő intézkedések megtételével sokkal teljesebb felelősséget vonhat maga után. Az általános munkajogi szabályok szerint, csak akkor tartozik teljes anyagi felelősséggel a munkavállaló, ha szándékosan követte el a cselekményt, például lopott a munkáltatótól.